Három macskánk van

Apropó, pisztáciahéj

2009-03-11T05:09:00.000-07:00

Gondolom nem sok embert érdekel, hogy tegnap pisztáciát ettem, de tényleg ez történt...sőt ennek hatása a Velencéről szóló bejegyzésem címében is tetten érhető.

Mindenesetre az mégis közérdekűnek tekinthető, hogy a fentemlített pisztácia a Winny márkanév alatt futó, legolcsóbb csomag volt, ám a várakozásokkal ellentétben jó minőségű és szinte egy ehetetlen szem sem volt benne.

Velencéről pisztáciahéjban

2009-03-11T04:03:00.000-07:00

Úgy jutottunk el Velencébe, hogy előzőleg egyikünk sem akart soha kifejezetten oda utazni. Mindegy. kb. 4000 Ft-os, oda-vissza repülőjeggyel csak elmegy az ember-főleg ha 3 és érdekli a bizánci művészet.

Ami jó volt:
A mozaikok és bizánci templomok
a víz, a hajók,
Billa,
Kínaiak kezében lévő-legolcsóbb és legbarátságosabb legjobb kávézó,
S. Margherita terecske a halárusokkal, újságossal
az örmény szállás-vörös macskával, akit portásként alkalmaztak a cigaretta szünet idejére,
szállás környéke (Dorsoduro negyed),
Szent Nadrág tér-és templom

a ghetto
az, h. a Szt.Márk székesegyház ingyenes volt-ellentétben az összes többi templommal,
Pizza al volo-a fent említett terecske olcsó és jó pizzériája---articsóka+gomba a legjobb,
komunikációs zavar hiánya, problémamegoldás sikeressége olaszul, stb.

Ami azért az érzésért felelős, hogy V. a legfurcsább város, ill. ami nem volt jó:
Velencét előzőleg átutazás alkalmával láttam sötétben vagy esőben és most, amikor megérkeztünk, szintén sötét volt és 2 napig esett az eső, este a víz megáradt és hömpölygött---azt gondoltam, mi ez a hely? Mi ez? Hogy építhettek ilyen palotákkal teli várost ilyen helyre, most meg elsüllyed...hát jó. De mi ez a rengeteg turista, és mit keresnek a bizánci mozaikoknál? ,
Tehát a turistaáradat és a ketyereárusok felhozatala,
Rettenetesen magas árak
A világuralomra törő őrült Hobók, akik állítólag megnyertek valami design versenyt és világelsők voltak kukázásban, meg az alkoholista fényképész ismerőseik, akik jelenleg munkanélkül tengődnek

Hommage a A.P.Csehov

2009-01-19T08:57:00.000-08:00

Hommage a A.P. Csehov

X benyit a hentesüzletbe. A boltban nincs sor, csak egy fiatal nő áll előtte. X a hentessel folytatott dialógusa végét csípi el:
-Kicsontozzam?
A nő kissé hezitálva, de szinte rögtön válaszol.
-Nem…végül is nem szükséges.
Ebből látszik, hogy minél előbb szabadulni akar. Biztos nem tört még be a társadalom kristálypalotájába…Valójában azonban ezt már különleges szolgáltatásnak látja és nem akar gondot okozni a hentesnek. Majd otthon, miután fél órát vesződött a csontozással, szembesülhet szerencsétlenségével, hogy tudniillik minden gesztust-egyáltalán minden effélét-túlértelmez, túlbonyolít, mert ha él a csontozás lehetőségével, az számára óriási segítség, a hentesnek pedig teljesen közömbös.
-675 Ft lesz
A nő odaadja a pénzt.
-Köszönöm, viszlát.
-Viszlát.
A hentes végre X-hez fordul.
-Jó napot. 50 dkg velőt szeretnék.
-Agyvelőt?
-Igen, persze, de ha lehet ne legyen állott!
-Állott…hm…természetesen csak friss áruval szolgálunk vásárlóinknak-ütközik meg a hentes, majd hozzá teszi-mondja, maga talán nem szereti Csehovot?
-Tessék? Hogy mondta? –hökken meg X.
-Csehov. Nem kedveli?
Hát ö…nem is tudom, ezen még nem gondolkoztam…ez így konkrétan nem fogalmazódott meg bennem. Ha meggondolom, nem is ismerem igazán.
A hentes kissé elszontyolodva, de megértően reagál:
-Akkor lehet, hogy tényleg jobban jár, ha nem akar pihent agyat venni.
-Mi?! Pihent a…
-Tessék, itt a friss velő! 350 Ft lesz-vág X szavába a hentes
X fizet, habár még nem ocsúdott föl. Töpreng, s már kifelé tart, amikor mégis visszafordul:
-Nem tehetek róla. Sosem érdekelt az irodalom…ha visszagondolok- némi túlzással -úgy rémlik, mintha csak Jókairól lett volna szó az irodalom órákon. Igen, határozottan emlékszem, tőle több regényt is el kellett olvasni…Viszlát.
-Viszlát.
Ha a hentes nem lett volna biztos afelől, hogy X részéről ez csupán naív mentegetőzés és valójában fogalma sincs Csehov Jókai paródiájáról, minden bizonnyal értékelte volna X kifinomult humorérzékét. Így viszont csak pár gondolatfoszlány suhant át az agyán:
„igaz, nem tehet róla…irodalomórák…hm…”és Ilka arca nem volt sápadtabb rózsás ajkánál” ”-ironizált rezignáltan.
X távozása után egyedül maradt és elmélázott:
„Az embereknek azért nem kellene ennyire elzárkózniuk a Csehovval való találkozástól, főleg ha ezek szerint nem is biztosak benne, hogy csak friss velőt akarnak vásárolni…én szeretem Csehovot.”
Majd szomorú lemondással vonta le azt a következtetést, hogy az emberek végtelenül közömbösek a humorérzék iránt és mivel bántotta, hogy ehhez talán a hentesüzlet is hozzájárul, soha többé nem hozatott friss árut.

Hírblokk

2009-01-19T08:24:00.000-08:00

Vasárnap délután, amikor épp a Váci utca felé tartottunk Hugival, az egyik utca sarkon elénk botlott egy vidéki bácsika, klasszikus barnamedve bunda jellegű kucsmában, húzható kis bőrönddel. Elnézést kért majd megkérdezte tőlünk, hogy nem mondanánk e meg neki, hogy milyen nap van ma és hányadika, mert elromlott a rádiója, így ő nem tudja. Megmondtuk, ő megismételte, majd továbbálltunk.

Kb. másfél óra múlva, hazafele jövet, ismét láttuk arra botorkálni.

Érdekes. Egyébként egészen véletlen, hogy meg tudtuk mondani a dátumot is. Általában nem vagyunk ennyire jólinformáltak.

szemétből bútort!! (illetve: mire is jó egy fadoboz)

2008-12-04T08:19:00.000-08:00

Nos, ezek a "bútorok" a pénzhiány és a bútorárak figyelembevételének frigyéből születtek.

Ez a szép kis fürdőszobai polc 2db - zöldséges által kidobott - fadoboz és madzag felhasználásával készűlt. Verhetetlen.

Ez szintén. Viszont ez asztalkának használható.

Polc. Nem nagy teherbírású, de csak jó valamire.

És igen! Még fésülködőasztalkának is bevált!!!

Megjegyzem, a kartondobozokat is hasonlóképp használtuk fel, csak azokat érdemes lefesteni. For example:

kultúrák találkozása

2008-12-03T07:06:00.002-08:00

Ezt gyönyörű kis kompozíciót a Király utcában láttam egy -amolyan mindenes- bolt kirakatában...hát igen..."Szent István király tisztelete" és "Fanza a fakír": azonos ár-azonos szint.
Tessék válogatni, itt biztos mindenki megtalálja az ízlésének megfelelő portékát, ráadásul verhetetlen áron!!!

Régi helyzetjelentés

2008-11-19T01:12:00.000-08:00

A minap bejött a boltba Tinódi Lantos Seb., hogy mégis mit gondolok erről az én históriákba nem foglalható tevékenységemről? Mert ő bizony igen régóta próbálná megörökíteni ezt is, megragadni az esszenciáját, de hát nem tudja miként vélekedjen erről-kivált az általa megélt események fényében. Hogy ő nem tudja, lehet, hogy ehhez túlságosan régimódi, de hogy ő megmondja őszintén, egy kalap szarba nem nézi ezt.
Nem mondom, hogy én nem így látom, de azért azt csak megkérdeztem tőle, hogy hát a zsé érdekében azért ő is hajlandó lenne ebből a kalap szarból illatozó nárcisz csokrot farigcsálni, nem? Hát de. Na ez az,látja. Erre ő: történelemformálás, lélek, életcél?
No thanks.

Ma beszólok mindenkinek...

2008-11-14T05:58:00.000-08:00

"The Bodies"....mára már az ország összes gimnáziumának volt ideje megszervezni, hogy megnézze ezt a kiállítást, ami inkább tűnik hatásvadásznak mint fantasztikusnak...mindenesetre jó dolog a Király utcában lakni-főleg ha nincs épp elbarikádolva az utca egy bizonyos része, bizonyos iskoláscsoportok által...bizonyos kiállítás miatt. Mindenki tehet egy szívességet...de főleg azok, akik az Anita moda butikba igyekeznek, ahol végülis nem ugyanazt lehet kapni, amit az összes többi hasonló butikban. Csak tudnám hogyan választják ki pont ezt, az 50ezer ugyanilyen hely közül? Mi az, amitől ez különlegesebb? Meg hogy új? Na de mihez képest?
Ja, az Instantról már nem is beszélve, ami igaz, hogy érdekes is lehet, tekintve, hogy egy egész bérházat foglal magába, különböző, egymásból nyíló szobákkal, stb....viszonyt a Szimpla meg az összes többi "stílusos hely" is ugyanezzel a lepattant, lim-lomos technikával stílusoskodik...de mindezt előre megtervezve, semmi esetlegesség, ez nem az évek során pattant le, hanem eleve ilyen...de ez persze először érdekes meg jópofa, de a 600ezredik ilyen hely után már inkább csak tipikus. Arról nem is beszélve, hogy mindenki ugyanúgy néz ki...ez kiszámítható, kiismerhető és tipikus...tisztelet a ritka kivételnek.

Tarkovszkijról

2008-11-13T09:42:00.000-08:00

Tarkovszkijról: rájöttem, hogy a kedvenc filmrendezőm, nem láttam ugyan az összes filmjét, de amit igen, azokból is kiderült egy s más. A Sztalker fantasztikus. Az ember végül kikényszerül a pusztába, ahol semmi sincs csak egy két rom, minden a tárgyak mulandóságáról beszél és az egzisztenciális kérdések, a lélek legmélyebb és egyben legárnyaltabb mozzanatai kerülnek előtérbe. Ez a hely mindenre fényt derít, az emberről leesik az álarc és megmutatkozik a valódi én: a gyengeségek, az élethazugságok, és csak a lecsupaszított én, akinek valóban nincs már semmi reménye, aki már csak az „istálló melegére” vágyik és nem a lámpafényes üres palotára (lásd: Pilinszky), csak az képes új emberként hazatérni ebből a pusztából. Ez a puszta a Zóna. Van itt egy hely, egy szoba, ahol teljesülnek a kívánságok, de aki nem egészen reményvesztett és gyenge, az talán holtan esik össze még az ajtajában…aki csak játszadozik a mélységgel, aki valójában csak a felszínen mozog.
Egyébként nem lehet róla elemzést írni, konkrét mondanivalót keresni…mindenkinek mást jelent valószínűleg…csak elmélyedni lehet benne és követni (lásd: Szilágyi Ákos filmelemzését)
Míg a Mátrix nagy költségvetéssel, ütős jelenetekkel, stb. szintén arra utal, hogy talán az az élet, amit élünk nem a valóság, hogy létezik valami más is, ami talán nem olyan csillogóan szép, de valódi, addig a Sztalker ezt úgy ábrázolja, hogy a 3 főszereplő tulajdonképpen végig egy rozsdás vasdarabokkal teleszórt mezőn bolyong…és a hatás ugyanolyan erős, sőt…Persze, mindenkinek más filmnyelv közvetíti jobban a mondanivalót, lehet, hogy a Stalker puritán képi világa és elvontsága egyeseknek megfoghatatlan, ez van.
Nekem ez az (egyik) kedvenc filmem.

Egy patak csordogál a fűben, a patakban egy-egy rozsdás alkatrész, egy tükördarab és kövek. A szél is fújdogál. A vízesés előtti boltívekről függő vasdarabokat időnként meg-meglóbálja (valójában rozsdás lámpabúrák, nyikorgás). Nem vagyok se jó se rossz, csak reménytelen. Reményt nem ismerő. Nem, célt nem ismerő. Remény van. Ha rálépek a homokágyra lehet, hogy elsüppedek. A felbukkanás máshonnan várható, egy medencéből, melyben esővíz van. Ez a hely szeszélyesnek tűnik, de lehet, hogy egzakt, konkrét, szilárd, adott, és ami hullámzik az csak(!) a lelkiállapot. Ez a hely vagy úgy változik, ahogy mi, vagy mi vetítjük ki rá mindezt és ő maga szilárdan áll. De nem mindig létezett, mi hívta elő és miért zártuk ki az életünkből. Miért kell lemerülni belé és nem csak átlépni?

2008-10-09T07:21:00.000-07:00

tegnap munka után mind3an elmentünk a Sirályba, ahol a ZöFi-ről szóló dok.filmet adtak le...érdekelt, hogy pl. a Greenpeace-hez képest mit csinálnak a "Zöld Fiatalok". A Greenpeace radikalizmusa gimnazista koromban tetszett, aktivizmusuk ma már nem annyira... most ismét megállapíthattam, hogy nincs olyan szervezet, egyesület, csoportosulás, amihez hajlandó lennék csatlakozni. Nem tudnám elviselni, hogy akkor azzal azonosítsanak, hogy egy bizonyos célért fellépő csapat tagja legyek, hogy szívvel-lélekkel belevessem magam egy elém helyezett projektbe, hogy lelkes tagja legyek bármilyen kész elvekkel, stílussal, stb-vel rendelkező csoportnak, ami valamilyen szintű kizárólagosságot követel. Én szabaduszó vagyok, és a barátaim is azok. Lehet, hogy ez a mindenben ott rejtező kettősség és hiábavalóság miatt van. Ez van...rosszul vagyok az előre legyártott stílusoktól, eszmerendszerektől, álláspontoktól. Aki egy az egybe azonosulni tud bármilyen csoportosulással, stílussal vagy eszmerendszerrel, az nekem gyanús. Tessék, Anyegin, akinek volt egyénisége, sem tudott dandy lenni, mert baromira nem élvezte azt sem.
Mindegy, utána még elborozgattunk egy kicsit...azt hiszem most először éreztem igazán jól magam ott.

így teltek napjaink

2008-10-09T07:15:00.000-07:00

A laptop energiaháztartásával problémák vannak, sötét a képernyő...Hugi az ablak melletti(!) kisasztalnál akart internetezni..persze az ottani fény rátett egy lapáttal a képernyő sötétségére, ezért egy pokrócot terített magára és a gépre...én közben olvastam...ha felé pillantottam, már megint egy Csehov darabban érezhettem magam...igen, ez az egész...hogy ő magántanuló és próbál tanulni (=egész nap otthon van-kivéve:bolt,mozi,Ferenciek tere-ami a templomot és a Jégbüfét jelenti), az hogy én egy medvetöltő állomáson dolgozom és amikor otthon vagyok olaszul próbálok tanulni...tehát ezekre a délelőttökre vagy délutánokra, amikor épp mindketten otthon ülünk általában találó mindaz, amit a "drámaiatlan dráma" fogalma magában rejt. Tehát ő a pokróc alatt netezett, én a fotelban tanultam. Közben a "Gyertek lányok öltözettek fehérbe" népdalt énekeltem, amiből 2 sort tudok, de azt rendületlenül ismételgettem, különböző hangszíneken-mint tegnap az "Under my umbrella, ela, a a a"-t (oppure Sotto il mio ombrello, elo elo e e). Akárhányszor az ablak felé néztem, nevetnem kellett. Egyszer Hugi felállt a pokrócba(barna színű) bugyolálva és valami ősbemutatóról beszélt, közben tekergette magát. Mivel nekem róla rögtön a "ki vagy te rém, én nem téged hívtalak" idézet ugrott be Az Ember tragédiájából, az ősbemutatóra így reagáltam: " Na az pont nekünk való"...Mert ő amolyan ősszellem hatását keltette, ahogy ott mozgolódott a pléddel a fején. És még Nyomo nem is volt otthon.
Ezeken a délelőttökön sokszor rámjön egyfajta nevetőroham, ha belegondolok, hogy olyan az életünk mint egy színdarab(Csehov), van itt minden: unalom, kitörések, lézengés, lelkesedés, vágyódás, tehetetlenség, abszurdum, komikum---ja, és mindez egy 3 szárnyas ablakkal ellátott szobában.Csak motozunk a tennivalók felületén...
Az emberek végtelenül arrogánsak tudnak lenni, vagy ez egyszerű neveletlenség? És akkor ki a felelős? Hol kezdődik a személyes felelősség és hol végződik a szülői? 2008 10 07

A gomba dicsérete

2008-10-05T01:38:00.000-07:00

"Ó hát a laskagomba maga a csoda...annyira gyönyörű!"
Ezt épp az előbb hallottam. Reggel 2 nagy szatyor gomba várt a konyhaasztalon: szegfű-, és laskagomba. Most anyu keresett valami receptet, de nem árulta el, hogy mit...kíváncsi vagyok mi sül ki belőle.
Azért a fenti felkiáltás elég jellemző. A gombák pedig-mi tagadás-valóban csodálatosak! Szarvasgombás pesto: my precious.
( A macskán lévő azonosíthatatlan fehér pont egy gomba és az én kalapom is fehér)