Apropó, pisztáciahéj

Gondolom nem sok embert érdekel, hogy tegnap pisztáciát ettem, de tényleg ez történt...sőt ennek hatása a Velencéről szóló bejegyzésem címében is tetten érhető.

Mindenesetre az mégis közérdekűnek tekinthető, hogy a fentemlített pisztácia a Winny márkanév alatt futó, legolcsóbb csomag volt, ám a várakozásokkal ellentétben jó minőségű és szinte egy ehetetlen szem sem volt benne.

Velencéről pisztáciahéjban

Úgy jutottunk el Velencébe, hogy előzőleg egyikünk sem akart soha kifejezetten oda utazni. Mindegy. kb. 4000 Ft-os, oda-vissza repülőjeggyel csak elmegy az ember-főleg ha 3 és érdekli a bizánci művészet.

Ami jó volt:
A mozaikok és bizánci templomok
a víz, a hajók,
Billa,
Kínaiak kezében lévő-legolcsóbb és legbarátságosabb legjobb kávézó,
S. Margherita terecske a halárusokkal, újságossal
az örmény szállás-vörös macskával, akit portásként alkalmaztak a cigaretta szünet idejére,
szállás környéke (Dorsoduro negyed),
Szent Nadrág tér-és templom

a ghetto
az, h. a Szt.Márk székesegyház ingyenes volt-ellentétben az összes többi templommal,
Pizza al volo-a fent említett terecske olcsó és jó pizzériája---articsóka+gomba a legjobb,
komunikációs zavar hiánya, problémamegoldás sikeressége olaszul, stb.

Ami azért az érzésért felelős, hogy V. a legfurcsább város, ill. ami nem volt jó:
Velencét előzőleg átutazás alkalmával láttam sötétben vagy esőben és most, amikor megérkeztünk, szintén sötét volt és 2 napig esett az eső, este a víz megáradt és hömpölygött---azt gondoltam, mi ez a hely? Mi ez? Hogy építhettek ilyen palotákkal teli várost ilyen helyre, most meg elsüllyed...hát jó. De mi ez a rengeteg turista, és mit keresnek a bizánci mozaikoknál? ,
Tehát a turistaáradat és a ketyereárusok felhozatala,
Rettenetesen magas árak
A világuralomra törő őrült Hobók, akik állítólag megnyertek valami design versenyt és világelsők voltak kukázásban, meg az alkoholista fényképész ismerőseik, akik jelenleg munkanélkül tengődnek

Hommage a A.P.Csehov

Hommage a A.P. Csehov

X benyit a hentesüzletbe. A boltban nincs sor, csak egy fiatal nő áll előtte. X a hentessel folytatott dialógusa végét csípi el:
-Kicsontozzam?
A nő kissé hezitálva, de szinte rögtön válaszol.
-Nem…végül is nem szükséges.
Ebből látszik, hogy minél előbb szabadulni akar. Biztos nem tört még be a társadalom kristálypalotájába…Valójában azonban ezt már különleges szolgáltatásnak látja és nem akar gondot okozni a hentesnek. Majd otthon, miután fél órát vesződött a csontozással, szembesülhet szerencsétlenségével, hogy tudniillik minden gesztust-egyáltalán minden effélét-túlértelmez, túlbonyolít, mert ha él a csontozás lehetőségével, az számára óriási segítség, a hentesnek pedig teljesen közömbös.
-675 Ft lesz
A nő odaadja a pénzt.
-Köszönöm, viszlát.
-Viszlát.
A hentes végre X-hez fordul.
-Jó napot. 50 dkg velőt szeretnék.
-Agyvelőt?
-Igen, persze, de ha lehet ne legyen állott!
-Állott…hm…természetesen csak friss áruval szolgálunk vásárlóinknak-ütközik meg a hentes, majd hozzá teszi-mondja, maga talán nem szereti Csehovot?
-Tessék? Hogy mondta? –hökken meg X.
-Csehov. Nem kedveli?
Hát ö…nem is tudom, ezen még nem gondolkoztam…ez így konkrétan nem fogalmazódott meg bennem. Ha meggondolom, nem is ismerem igazán.
A hentes kissé elszontyolodva, de megértően reagál:
-Akkor lehet, hogy tényleg jobban jár, ha nem akar pihent agyat venni.
-Mi?! Pihent a…
-Tessék, itt a friss velő! 350 Ft lesz-vág X szavába a hentes
X fizet, habár még nem ocsúdott föl. Töpreng, s már kifelé tart, amikor mégis visszafordul:
-Nem tehetek róla. Sosem érdekelt az irodalom…ha visszagondolok- némi túlzással -úgy rémlik, mintha csak Jókairól lett volna szó az irodalom órákon. Igen, határozottan emlékszem, tőle több regényt is el kellett olvasni…Viszlát.
-Viszlát.
Ha a hentes nem lett volna biztos afelől, hogy X részéről ez csupán naív mentegetőzés és valójában fogalma sincs Csehov Jókai paródiájáról, minden bizonnyal értékelte volna X kifinomult humorérzékét. Így viszont csak pár gondolatfoszlány suhant át az agyán:
„igaz, nem tehet róla…irodalomórák…hm…”és Ilka arca nem volt sápadtabb rózsás ajkánál” ”-ironizált rezignáltan.
X távozása után egyedül maradt és elmélázott:
„Az embereknek azért nem kellene ennyire elzárkózniuk a Csehovval való találkozástól, főleg ha ezek szerint nem is biztosak benne, hogy csak friss velőt akarnak vásárolni…én szeretem Csehovot.”
Majd szomorú lemondással vonta le azt a következtetést, hogy az emberek végtelenül közömbösek a humorérzék iránt és mivel bántotta, hogy ehhez talán a hentesüzlet is hozzájárul, soha többé nem hozatott friss árut.

Hírblokk

Vasárnap délután, amikor épp a Váci utca felé tartottunk Hugival, az egyik utca sarkon elénk botlott egy vidéki bácsika, klasszikus barnamedve bunda jellegű kucsmában, húzható kis bőrönddel. Elnézést kért majd megkérdezte tőlünk, hogy nem mondanánk e meg neki, hogy milyen nap van ma és hányadika, mert elromlott a rádiója, így ő nem tudja. Megmondtuk, ő megismételte, majd továbbálltunk.

Kb. másfél óra múlva, hazafele jövet, ismét láttuk arra botorkálni.

Érdekes. Egyébként egészen véletlen, hogy meg tudtuk mondani a dátumot is. Általában nem vagyunk ennyire jólinformáltak.

szemétből bútort!! (illetve: mire is jó egy fadoboz)

Nos, ezek a "bútorok" a pénzhiány és a bútorárak figyelembevételének frigyéből születtek.






Ez a szép kis fürdőszobai polc 2db - zöldséges által kidobott - fadoboz és madzag felhasználásával készűlt. Verhetetlen.


















Ez szintén. Viszont ez asztalkának használható.



























Polc. Nem nagy teherbírású, de csak jó valamire.

















És igen! Még fésülködőasztalkának is bevált!!!

Megjegyzem, a kartondobozokat is hasonlóképp használtuk fel, csak azokat érdemes lefesteni. For example:

kultúrák találkozása

Ezt gyönyörű kis kompozíciót a Király utcában láttam egy -amolyan mindenes- bolt kirakatában...hát igen..."Szent István király tisztelete" és "Fanza a fakír": azonos ár-azonos szint.
Tessék válogatni, itt biztos mindenki megtalálja az ízlésének megfelelő portékát, ráadásul verhetetlen áron!!!

Régi helyzetjelentés

A minap bejött a boltba Tinódi Lantos Seb., hogy mégis mit gondolok erről az én históriákba nem foglalható tevékenységemről? Mert ő bizony igen régóta próbálná megörökíteni ezt is, megragadni az esszenciáját, de hát nem tudja miként vélekedjen erről-kivált az általa megélt események fényében. Hogy ő nem tudja, lehet, hogy ehhez túlságosan régimódi, de hogy ő megmondja őszintén, egy kalap szarba nem nézi ezt.
Nem mondom, hogy én nem így látom, de azért azt csak megkérdeztem tőle, hogy hát a zsé érdekében azért ő is hajlandó lenne ebből a kalap szarból illatozó nárcisz csokrot farigcsálni, nem? Hát de. Na ez az,látja. Erre ő: történelemformálás, lélek, életcél?
No thanks.